avagy nem helyes az, ha valaki átadja magát a bánatának, gyászának és nem keres vigasztalást
Itt Európai és itt Európán túli temetkezési szokásokról olvashatsz.
November első két napja a halotti kultusz jegyében telik. A Mindenszenteket 835 óta
november elsején, a Halottak napját 998 óta november másodikán, - ha az épp vasárnapra esik, akkor harmadikán - ünnepeljük.
 |
| Koszorú fejfával |
A Halottak napja a katolikus egyházban a tisztítótűzben szenvedő lelkek
emléknapja. Általános szokás szerint az előtte való nap a hozzátartozók rendbe hozzák a sírokat. Virágokkal, koszorúkkal díszítik a sírhelyeket és az
este közeledtével gyertyákkal, mécsesekkel kivilágítják, „hogy az örök
világosság fényeskedjék” az elhunytak lelkének.
Az idegenben elhunyt, az ismeretlen
földben vagy távol nyugvók emlékének a temetőkeresztnél szokás gyertyát, mécsest gyújtani. Évszázadokkal ezelőtt egyes helyeken máglyát gyújtottak, miközben szünet
nélkül harangoztak. Elterjedt szokás szerint ezen az estén otthon is égett a gyertya, épp annyi
szál, ahány halottja volt a családnak.
 |
| Moha koszorú |
A református egyház számára nem hivatalos ünnep a Halottak napja. A római katolikusokkal és más felekezetűekkel együtt élve azonban a reformátusok is kivételes napnak tekintik. A református egyház úgy tartja, ez a nap jó alkalom arra, hogy az
elköltözött szentek (minden hivő szent az Úr Krisztus kegyelme által)
halálával és halál utáni életével, illetve a kárhozattal kapcsolatosan megemlékezzenek. Az elköltözött szentekre - szülőkre és
gyermekekre, testvérekre és rokonokra vagy bárki
másra - emlékeznek az életben lévők.
 |
| Liliomok |
Kosztolányi Dezső : Halottak (részlet)
Volt emberek.
Ha nincsenek is, vannak még. Csodák.
Nem téve semmit, nem akarva semmit,
hatnak tovább.
Futók között titokzatos megállók.
A mély sötét vízekbe néma, lassú
hálók.
Képek,
már megmeredtek és örökre
szépek.
 |
| Szívkoszorú élővirággal |
Itt Európai és itt Európán túli temetkezési szokásokról olvashatsz.