avagy mondják annak, akit először látnak tavasszal mezítláb
A kikelt kis gólyák csőre fekete, a lábuk fehér, s szürke, ritkás tollpehely borítja testüket. A tojáshéjat a fészek szélére tolják, majd lerugdossák a földre. A kicsiket, amíg meg nem tollasodnak a szülők még a naptól is óvják. Úgy állnak, hogy árnyékukkal megvédjék a fiókákat a tűző napsugaraktól. A fiókákat kisebb halakkal, siklókkal, békákkal, ebihalakkal, bogarakkal etetik. A kis gólyák a kilencedik hét végére tanulnak meg repülni és saját maguknak élelmet szerezni.
A gólya nem ad hangot, mint más madár, hanem kelepel, vagyis hátrahajtott fejjel összeveri a csőrét. A keleplés okára csak találgatások vannak. Van, aki szerint a párját hívja, van, aki úgy véli valamiféle jelt ad a másiknak, némelyek szerint szerelmes. Szerintem ez az utolsó magyarázat az igaz. Szerintem a szerelmüket, boldogságukat küürtölik világgá a kelepléssel. A gólyák nem csak magányukban, - amikor egyedül vannak a fészekben - kelepelnek. Gyakran olyankor is összeverik a csőrűket, amikor a párjuk mellettük van.
A gólyáról több vers, nóta, mondóka, babona született. Ha valaki fél lábon áll vagy ugrál, azt mondjuk rá, hogy gólyalábon áll, gólyalábon ugrál. A borzas, elhanyagolt hajú nő fejét, haját a gólyafészekhez hasonlítjuk: olyan a feje, mint a gólyfészek. Ha valakin már látni, hogy várandós, úgy adják hírül: Icáéknál is rászállt a kéményre a gólya vagy Mariék kéményén is kelepel már a gólya. Gólyaláb a neve annak a legalább két és fél méter magasságú, alsó harmada tájékán lábtartóval ellátott karó- vagy léc párnak, amivel régebben a vizes, sáros tocsogókban, vízállásokban, lápon közlekedtek, ma pedig cirkuszokban, fesztiválokon találkozhatunk. Népszerű nóták közé tartozik, a Gólya, gólya, hosszú lábú gólya...
És akkor még a legelterjedtebbről, a "gólya hozza a kisbabát" legendáról nem is beszéltem. Ennek eredetéről majd egy későbbi bejegyzésben olvashatsz.
Addig is egy gyermek mondóka:
Gólyát látok,
Szeplőt hányok!
Gólya, gólya vaslapát,
Hozzál nekem kisbabát!
Gólya, gólya gilice,
Mitől véres a lábad
Török gyerek megvágta,
Magyar gyerek gyógyítja.
Síppal, dobbal,
Nádi hegedűvel.
Végül pedig egy videók ajánlok a figylemedbe, amit a Youtube-n találtam.
Béda-Karapancsa Tájvédelmi körzetet és benne a kölkedi Fehér Gólya Múzeumot is bemutató kis film:
Ugye Téged is meggyőzött a videó, hogy érdemes ellátogatni erre a vidékre és jó kis túrákat tenni a természetben akár gyalogosan, akár kerékpárral?
Gyermekkoromban a
nyiladozó természeten túl a tavasz biztos jelét jelentette, ha a kis Baranya
megyei faluban, Kölkeden, ahol éltünk megjelentek a gólyák. Számomra a gólyák mindig is a tavasz
fontos hírnökei voltak. Nagyon
vártam már, az idén is, hogy feltűnjenek az első gólyák Kölkeden,
mert erre az időre akartam időzíteni ezt a bejegyzést. Egy kedves
ismerőstől megtudtam, hogy a falu határában található mocsaras, lápos
részen az erdész már látott az idén gólyát. A mai havas időjárás rácáfol
ugyan a tavasz kezdetére, de a gólyák, a sok virág, ami már elkezdett
kibújni kertben, a békésen csiripelő madarak csak nem tévedhetnek.
A gólya vadon élő madár,
a lápos, mocsaras vidékeket kedveli, ahol elég élelmet talál magának. Kedvelik az emberlakta környezetet is, gyakran városokban is találkozhatunk velük házak, magas oszlopok tetején. A gólyák úgy élnek együtt az emberrel, hogy valójában az emberekre, az ember által előállított dolgokra nincs szükségük. Az emberek sem látják semmi közvetlen hasznát a gólyának. Sőt inkább bosszankodnak a fészek körül kialakuló szemét miatt. A gólyák a szájukból kiesett táplálékot nem veszik fel, így sok a fészek körül az ételmaradék, a fészekből lehullott tojáshéj és vessző darabok. Nem szép látvány a fészek körül a gólya ürülék sem, ami ráadásul olyan erős, hogy pl. az autó festéket is felmarja.
 |
| Gólya generáció |
Az osztálytársaimmal mindig nagy versenyt folytattunk, hogy ki
lesz a szerencsés, ki látja meg az első gólyát. Elég gyakran én nyertem
ezt a versengést, talán azért mert már akkor is szerettem nyerni, első
lenni valamiben és nem is voltam rest tenni a céljaimért. Talán azért, mert én lelkesedtem legjobban a gólyákért.
Legfőbb ok mégiscsak a helyzeti előnyöm volt. Mi az iskola mellett laktunk. Az
iskola tetején pedig volt egy hatalmas gólyafészek, amibe minden évben
rendre megérkeztek a gólyák. Erre a gólyafészekre én az udvarunkból
pont ráláttam, így könnyű volt szemmel tartani a fészket.
Szinte mindenki szerette a faluban a gólyákat és sokan, főleg a gyerekek számon is tartották, hogy hány gólyapár és fióka van. Mindig nagy izgalommal figyeltük augusztusban a fiókák első szárny próbálgatásait, drukkoltunk nekik, hogy minél előbb megnőjenek, megerősödjenek, hogy legyen elég energiájuk a hosszú vándorútra.
A Duna-Dráva Nemzeti Park területén található Kölked a gólyák szempontjából ma is nagyon fontos település. A Béda-Karapancsa Tájegység fontos élettere vadon élő állatoknak, így a fehér és a fekete gólyáknak is. Kölkeden található hazánk egyetlen Fehér Gólya Múzeuma, ami 2002-ben nyitotta meg kapuit. A múzeumnak a volt napközi otthon épülete ad helyet, ahova annak idején én is jártam. Jó látni, hogy az udvaron még mindig áll az a hatalmas eperfa, aminek gyümölcséből oly sokat csemegéztünk.
A Fehér Gólya Múzeum hivatalos oldalát itt találod!
A gólyát sokan tipikus magyar madárnak tartják, de ezt meg kell, hogy cáfoljam. A gólya Európában Skandinávia, a Brit szigetek és Olaszország kivételével mindenhol előfordul. Elsősorban a sík- és dombvidékek madara, a 250 m tengerszint feletti magasság alatti területeken mindenhol találkozhatunk vele. Két alapvető faja ismert. Az Európában megtalálható fajjal Nyugat-Ázsiában lehet még találkozni, ezek Afrikába járnak telelni. A másik faj Ázsia középső részén él, telelni pedig Indiába jár.
A gólya kecses, de méretes madár, testhossza 100-115 centiméter, szárnyfesztávolsága 155-165 centiméter, testtömege 2200-4400 gramm. Testének nagy része fehér vagy piszkosfehér, szárnyai feketék, csőre és lába pedig piros.
Március végén érkeznek meg hazánkba. A párok egy költési időszakra állnak össze, a hím választja ki nőstényt. Először a hímek érkeznek, ők foglalják le a fészket. A fészket a gólyapár közösen építi száraz növényeiből, gallyakból. Az ujjnyi vastagságú, kb. 40-50 cm hosszú ágakat csőrűkben szálanként hordják össze. A visszatérő gólyák az előző évben rakott fészket szokták renoválni, friss tollal, lágyszárú növénnyel, száraz levelekkel, füvekkel kibélelni. Az öregekkel visszatérő előző évi gólyafiak vagy új fészket építenek vagy keresnek egy árván maradt fészket és azt javítják ki. A fészek átmérője az 1 métert is elérheti.
A gólyák a költés idejét leszámítva mindig állnak a fészekben, még pedig a széllel szembe fordulnak. Kb. 3-5 éves korukban érik el ivarérettségüket. A fészekrakás után május vége felé 4-6 tojást rakva kezdik meg a költést. A tojásokon a gólyapár felváltva kottlik, nemcsak a tojó, hanem a hím is ül a tojásokon. A költés 29-30 napos ideje alatt egymást látják el élelemmel, a tojáson épp szolgálatottevőnek a párja szervírozza a begyűjtött finomságokat.
 |
| Fehér Gólya Múzeum, Kölked |
A gólyát sokan tipikus magyar madárnak tartják, de ezt meg kell, hogy cáfoljam. A gólya Európában Skandinávia, a Brit szigetek és Olaszország kivételével mindenhol előfordul. Elsősorban a sík- és dombvidékek madara, a 250 m tengerszint feletti magasság alatti területeken mindenhol találkozhatunk vele. Két alapvető faja ismert. Az Európában megtalálható fajjal Nyugat-Ázsiában lehet még találkozni, ezek Afrikába járnak telelni. A másik faj Ázsia középső részén él, telelni pedig Indiába jár.
A gólya kecses, de méretes madár, testhossza 100-115 centiméter, szárnyfesztávolsága 155-165 centiméter, testtömege 2200-4400 gramm. Testének nagy része fehér vagy piszkosfehér, szárnyai feketék, csőre és lába pedig piros.
Március végén érkeznek meg hazánkba. A párok egy költési időszakra állnak össze, a hím választja ki nőstényt. Először a hímek érkeznek, ők foglalják le a fészket. A fészket a gólyapár közösen építi száraz növényeiből, gallyakból. Az ujjnyi vastagságú, kb. 40-50 cm hosszú ágakat csőrűkben szálanként hordják össze. A visszatérő gólyák az előző évben rakott fészket szokták renoválni, friss tollal, lágyszárú növénnyel, száraz levelekkel, füvekkel kibélelni. Az öregekkel visszatérő előző évi gólyafiak vagy új fészket építenek vagy keresnek egy árván maradt fészket és azt javítják ki. A fészek átmérője az 1 métert is elérheti.
A gólyák a költés idejét leszámítva mindig állnak a fészekben, még pedig a széllel szembe fordulnak. Kb. 3-5 éves korukban érik el ivarérettségüket. A fészekrakás után május vége felé 4-6 tojást rakva kezdik meg a költést. A tojásokon a gólyapár felváltva kottlik, nemcsak a tojó, hanem a hím is ül a tojásokon. A költés 29-30 napos ideje alatt egymást látják el élelemmel, a tojáson épp szolgálatottevőnek a párja szervírozza a begyűjtött finomságokat.
 |
| Egy hetes gólyafiókák Kép forrása: Wikipédia |
A kikelt kis gólyák csőre fekete, a lábuk fehér, s szürke, ritkás tollpehely borítja testüket. A tojáshéjat a fészek szélére tolják, majd lerugdossák a földre. A kicsiket, amíg meg nem tollasodnak a szülők még a naptól is óvják. Úgy állnak, hogy árnyékukkal megvédjék a fiókákat a tűző napsugaraktól. A fiókákat kisebb halakkal, siklókkal, békákkal, ebihalakkal, bogarakkal etetik. A kis gólyák a kilencedik hét végére tanulnak meg repülni és saját maguknak élelmet szerezni.
A gólya nem ad hangot, mint más madár, hanem kelepel, vagyis hátrahajtott fejjel összeveri a csőrét. A keleplés okára csak találgatások vannak. Van, aki szerint a párját hívja, van, aki úgy véli valamiféle jelt ad a másiknak, némelyek szerint szerelmes. Szerintem ez az utolsó magyarázat az igaz. Szerintem a szerelmüket, boldogságukat küürtölik világgá a kelepléssel. A gólyák nem csak magányukban, - amikor egyedül vannak a fészekben - kelepelnek. Gyakran olyankor is összeverik a csőrűket, amikor a párjuk mellettük van.
 |
Már augusztusban elkezdenek gyűlekezni a vonuláshoz, de csak szeptember közepén indulnak el. A nyugat-európaiak Gibraltár, a kelet-európaiak a Boszporus felé indulnak, hogy átszeljék a Földközi-tengert. Afrikában aztán a Szaharát átrepülve a egészen Dél-Afrikáig repülnek, hogy ott töltsék a telet.
A gólya fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 100 000
Ft. A német EURONATUR természetvédő
szervezet a gólyaállományok megóvásáért kiemelkedően sokat tevő településeknek Európai gólyafalu címet adományoz. Nagy büszkeségünkre 1996-ban másodikként a Somogyi megyei Nagybajom község tehette ki az
elismerést több nyelven is hirdető feliratot a faluvégi helységnévtáblák mellé.
A községben évente közel harminc gólyapár költ, egy részük a főutca mentén.
A gólyáról több vers, nóta, mondóka, babona született. Ha valaki fél lábon áll vagy ugrál, azt mondjuk rá, hogy gólyalábon áll, gólyalábon ugrál. A borzas, elhanyagolt hajú nő fejét, haját a gólyafészekhez hasonlítjuk: olyan a feje, mint a gólyfészek. Ha valakin már látni, hogy várandós, úgy adják hírül: Icáéknál is rászállt a kéményre a gólya vagy Mariék kéményén is kelepel már a gólya. Gólyaláb a neve annak a legalább két és fél méter magasságú, alsó harmada tájékán lábtartóval ellátott karó- vagy léc párnak, amivel régebben a vizes, sáros tocsogókban, vízállásokban, lápon közlekedtek, ma pedig cirkuszokban, fesztiválokon találkozhatunk. Népszerű nóták közé tartozik, a Gólya, gólya, hosszú lábú gólya...
És akkor még a legelterjedtebbről, a "gólya hozza a kisbabát" legendáról nem is beszéltem. Ennek eredetéről majd egy későbbi bejegyzésben olvashatsz.
Addig is egy gyermek mondóka:
Gólyát látok,
Szeplőt hányok!
Gólya, gólya vaslapát,
Hozzál nekem kisbabát!
Gólya, gólya gilice,
Mitől véres a lábad
Török gyerek megvágta,
Magyar gyerek gyógyítja.
Síppal, dobbal,
Nádi hegedűvel.
Végül pedig egy videók ajánlok a figylemedbe, amit a Youtube-n találtam.
Béda-Karapancsa Tájvédelmi körzetet és benne a kölkedi Fehér Gólya Múzeumot is bemutató kis film:
Ugye Téged is meggyőzött a videó, hogy érdemes ellátogatni erre a vidékre és jó kis túrákat tenni a természetben akár gyalogosan, akár kerékpárral?